KisCsetresz

Torkos csütörtök

2012-02-23T17:30:00.000+01:00

Ez megint amolyan hálátlan bejegyzés lesz a részemről. De mit tegyek, úgy szeretném elmondani a véleményem!

Tegnappal elkezdődött Nagyböjt. Az Úniót állítólag azért hozták létre, hogy megmentsük az európai kultúrát, ami mondjuk részben a kereszténység. Ezt se feszegetném mélyebben.

Továbbá a környék "menzáit" elnézve, a legtöbb helyen magasról leszarják a böjtöt. A szocializmusban külön hangsúlyt fektettek rá, hogy pénteken minél húsosabb ételek kerüljenek az emberek elé.

Meg legyünk őszinték, elenyészően kevés embert érdekel ez az egész. Minket valami furcsa véletlen folytán igen.

Szóval a legtöbb családban adventben elkezdődik a süti sütögetés, aztán vízkereszttől farsang van, amikor meg toljuk a fánkokat. Ha jól számolom cirka három hónapja zabálunk kedvünkre. Úgyhogy mindenképpen érdemes betolni ezt a torkos csütörtököt, mert gondolom az emberek totál ki lehetnek már készülve a sok lemondástól.

Kedves Naplóm! Ennyit szerettem volna mondani. A meg nem értett kisgyerek szavai remélem mélyen behatolnak mások lelkébe is. Ha meg végre hazaérünk, sütök egy sütit, mert egy adag diót és lekvárt is sürgősen el kellene tűntetnem.

(* győzött a vírus, nem sütöttem)
(** de a kiwiből lett 2 üveg lekvár Sid közreműködésével)

A Terv

2012-02-22T19:23:00.000+01:00

Mással is úgy van, vagy csak velem, hogy amikor eltervez valamit és elárulja valakinek, akkor tutira közbejön valami?! Olyan ez rajtam, mint egy átok. Lehet, hogy már máskor is meséltem. De most már komolyan kezd idegesíteni.

Most például épp egy kambodzsai kislányt szeretnék fotózni. Bekészítettem egy tekla láncot, és egy üveg szivet. És mi történik? Fotózom?! Hát nem. És vajon miért nem?! Mert megint a torkomba mászott ez a legújabb vírus, másodszor.

Úgyhogy itt heverek az ágyban. Nem nagyon tetszik. Megint elmaradok a fotós játékkal is. Lekvárt sincs kedvem főzni, mert még ahhoz is kifacsartnak érzem magam, hogy odaálljak a tűzhely mellé. Tavaszodj, tavaszodj, tavaszodj!!!

30 - Játszani jó!

2012-02-22T11:29:00.000+01:00

Nemsokára véget ér a 30 napos fotós játék. Erre fb-n szembe jön velem egy 30 nap 30 dal játék. Ehhh... Hát most fussak annak is neki?! Még szép! :o)

Sid

2012-02-21T22:42:00.003+01:00

Sid minden este itt poénkodik a blogomon, és szerinte minden bejegyzést úgy kellene indítani, hogy:

"Kedves Naplóm!
Ma is pokoli napom volt..." és fejhangon csicseregve utánoz eközben.

Egyébként tényleg majdnem pokoli napom volt, mert kiderült, hogy a lakásfelújítás miatt utáljuk egymást a Bátyámmal. Meg marhára unom az aktuális munkámat. De utána annyi jó történt velem, hogy:

Kedves Naplóm!

Ma igazán jó napot tudhatok a hátam mögött. A Legrégebbi hozott két virágállványt (mondjuk ezt kifizettük), hogy megőrízzük 5 cserép orchideáját, és 2 cserép miku virágot, amíg messzire költözik. Ezek már mind az új lakásban szépítik a leendő hálószobánkat. Aztán kaptunk két üveg lekvárt, és három üveg mézet. Meg egy csomó kellemes beszélgetést vagy kommentet. Jah, és megérkezett egy farmer Sidnek, amiben tök jó a feneke (bár ilyenekről nem szoktam írni).

Úgyhogy Kedves Naplóm, jó éjszakát!

Újra töltve XXIII. - Február 22.

2012-02-21T12:48:00.000+01:00

NAPFÉNNYEL SZEMBEN / SUNFLARE

Két napot elcsaltam és átugrottam. Mindezt egyébként azzal a reménnyel, hogy holnap babaközelben leszek, és egyszerre letudhatom. Addig meg csatolom ezt a kedvencet.

Újra töltve XXI. - Február 20.

2012-02-20T20:09:00.000+01:00

ARC NÉLKÜLI ÖNARCKÉP / FACELESS SELF-PORTRAIT

Tulajdonképpen az egész blog egy arc nélküli önarckép. Szeletek az életemből. Hova ragozzam még? De mégis készítettem egy képet, ami három dologból állt össze. Szóval először is van egy fotó rólam keretben, ellenfényben, így alig látszom. Ezt fotóztam majdnem szemből. Így lényegében valamennyi mégis látszik belőlem, és a hátam mögött a lakás még költözéstől érintetlen része.

Költözés

2012-02-20T09:54:00.001+01:00

Kezdek meghasonlani önmagammal. Szeretnék úgy rendet és kevés holmit, hogy közben mindent eltehessek, amiben fantáziát látok. Tegnap kidobtam három kis papírdobozt, amit imádtam (két csillag formájút és egy egyszerű kis szépet). De úgy döntöttem, hogy nem költöztetem. Tudom, hogy még rengeteg tárggyal, ruhával, miegymással leszek így. Szeretem és egyben utálom ezt az állapotot.

(Az egyik legjobb reggelink) Tényleg...

2012-02-19T10:54:00.001+01:00

... mindenből ki lehet hozni valami jót. Múltkor átfőztem az anyósom egy nem túl ízletes lekvárját. Egyszer egy sütijét is újra kreáltam. A mai reggelink meg fenségesre sikeredett. Kedvenc elfoglaltsága sajttekercseket készíteni. De már kicsit únjuk, meg az utóbbi időben valami mindig hiányzik belőle, amitől úgy igazán szívesen megennénk. Tegnap azzal újította be, hogy főtt tojást tört a krémbe. De semmi. Nem hozta a kívánt hatást.

Erre reggel azt kérdi Sid "mi a fenét csináljunk ezzel? Mondom, mi lenne, ha melegszendvicset sütnénk belőle?" Szóval került a zsömlébe sajttekercs, kis só, frissen őrölt bors és lilahagyma karikák. Fotók nincsenek, csak ízélmény.

Fantasztikus reggelink volt!!!

Újra töltve XX. - Február 19.

2012-02-19T10:09:00.000+01:00

BOKEH ez volt az a téma, amit az én gépemmel egy teljes estés vérverejtékes küzdelem árán sem sikerült abszolválni. De karácsonykor aztán pótoltam, és most kénytelen leszek ezekkel előrukkolni.

Újra töltve XIX. - Február 18.

2012-02-19T09:55:00.000+01:00

VALAMI NARANCS / SOMETHING ORANGE

Tavaly épp kapóra jött a töklámpás. Azóta több üveg sütőtöklekvárt is főztem, és mindenkit csak bíztatni tudok erre, aki nem kap kiütést a gondolattól! Nem fog csalódást okozni, sőt kifejezett élmény lesz. Mára meg azt terveztem, hogy végre elkészítem a narancsos sárgarépalekvárt (háhá, most biztos mindenkinek borsódzik a háta).

De eszembe jutott, hogy van még egy narancs fotóm az egyik koráll virágomról. Két cserép koráll virágom megbolondult, mert nagyjából karácsony óta folyamatosan virágba borulva pompáznak a tök hideg erkélyen. Emígyen:

Túl a felén

2012-02-17T10:30:00.001+01:00

Most túljutottam a fotós játék felén. Bár reggel, amíg a cipőmet nézegettem, azon gondolkoztam, hogy egy tükörreflexes gép mellett biztos, hogy elővettem volna az esküvői topánom, kis mélységélességet állítottam volna, és szép selymesre mindent körülötte. Talán még a fátylam is odasuhintottam volna, úgyis kézközelben van. Ehelyett maradt a rideg valóság ezzel a meglévő ócskasággal.

Újra töltve XVIII. - Február 17.

2012-02-17T09:57:00.001+01:00

A CIPŐD / YOUR SHOES Ősszel imádtam a piros cipőmben rúgdosni az avart. Aztán egyszer lenéztem a lábamra az irodában, de az igen rendellenesen hatott.

Most meg a kedvenc téli cipőmet nyúzom. Ennél jobban már csak egy Gabor cipőt szerettem, amit azóta persze nem gyártanak. És mint jól látható, rá vagyok kattanva a barna színre, és a velúrra. Ti milyen cipőket szerettek viselni?

Jah, és baromira nem vagyok trendi. A most divatos formájú és színű cipőktől egy irányba tudok menekülni.

Anyaság

2012-02-16T23:00:00.000+01:00

Én úgy szeretem Létezőt, hogy a szívem szakad, amikor ilyeneket olvasok nála. DE! Van egy olyan apró problémám, hogy túl sok nő beszél számomra túl őszintén az anyaságról. Ettől persze én úgy berezeltem, hogy néha azt érzem, nem szeretnék szülni. Mert én alapvetően az átlagnál mimózább, gyengébb idegzetű és talán hisztisebb (aggódóbb) vagyok. Amit röviden anyaságra alkalmatlannak fordítottam magamban.

Közben ismerek egész közelről egy csomó családot, ahol 3-4-5-6, sőt 8 gyerek is van. És az anyák tök normálisak. Kommunikálnak, jókedvűek, csak kb folyamatosan kialvatlanok. De ezen kívül semmi extrémet nem fedeztem még fel rajtuk. A régi blogomban olvasottsági csúcsot hozott, amikor ezt a kérdést feszegettem egyszer.

Sose tudom meg hol az igazság, ha nem probálom ki sürgősen magam is.

Szépen összefonódva

2012-02-16T16:36:00.001+01:00

Rendeltem egy könyvet. Aztán elkezdtem válogatni, hol is vehetném át?! A lélegzetem is elakadt, amikor azt láttam, hogy a gyerekkori otthonunk helyére épített mini plázában, épp a mi lakásunk magasságában lévő kávézót szúrtam ki.

Csak már a futórózsa nem lesz ott, a nárciszok és a kutyám...

Újra töltve XVII. - Február 16.

2012-02-16T12:52:00.000+01:00

TECHNOLÓGIA / TECHNOLOGY

Nem romantizálom a mai feladatot. Szürke minden. Ilyen körülöttem az élet az irodában. Régen egy hasonló helyen lett volna sok papír, pausz, vonalzók, sablonok, logarléc, csőtollak, tus és felsorolni se tudom mi még. Nekem meg van egy egerem. Szürke egér a szürke asztalon... Csak nehogy egyszer én is ugyanígy beszürküljek.

12 egy tucat (vagy újra töltve 13)

2012-02-15T16:00:00.002+01:00

Megihletett az előbb összerakott montázs. Úgyhogy összedobtam még egyet, amiknek egy része a mostani hóviharnak köszönhető. A helyszín mindegyiken ugyanaz. Mondhatnám, hogy 13 dolog és én.

Újra töltve XVI. - Február 15.

2012-02-15T12:23:00.001+01:00

HOSSZÚ ZÁRIDŐ / LONG EXPOSURE

Az én gépemmel jelen pillanatban nem megy ez a hosszú záridő dolog, pedig esküszöm, hogy kísérleteztem sokat. Novemberben is piszkálta a csőröm, és nagyjából valahol itt el is akadtam. Viszont van egy fotóm, ami nem hosszú záridő, hanem autóban suhanás. És ez lesz most itt. Kész.

Újra töltve XV. - Február 14.

2012-02-15T11:41:00.001+01:00

ÁRNYÉK / SILHOUETTE

Megfigyeltem, hogy ide igyekszik általában mindenki olyan képet feltölteni, amin maga is szerepel. Ezt a poént már előzőleg eldurrogtattam. Úgyhogy simán jöhet olyan, amin én már nyomokban sem...

Újra töltve XIII. - Február 12.

2012-02-15T10:52:00.000+01:00

13-ként TE MAGAD 13 DOLOGGAL / YOURSELF WITH 13 THINGS

Az összes fotó, írás és minden, ami a blogban található én vagyok. Így nem akartam még egy képet készíteni, amibe mondjuk belelóg a lábfejem. Helyette készítettem egy válogatást.

A 13. egy új információ rólam, hogy mentek mindent... Több dolgot, mint szabadna.

Szentimentális

2012-02-14T16:54:00.000+01:00

Esküszöm, nem a rohadt Valentin nap miatt. Spontán vagyok ilyen szentimentális. És emiatt ma ez a kedvenc muzsikám:

Dicentra spectabilis, avagy ennyit a Valentin napról

2012-02-14T14:31:00.000+01:00

Tudom, lehet engem elítélni, de a Valentin nappal épp úgy vagyok, mint a Halloweennel. Ennek ellenére beszúrok két tavaly tavaszi fotót, ami eddig kallódott a vinyómon, és itt részemről le is zárom ezt az egészet.

Fent a latin neve, amúgy hívják még Jézus szívének, szívbimbónak és lakatrózsának (meg egynéhány egyéb néven).

Nagyon durva összefüggés

2012-02-14T14:06:00.002+01:00

Az elmúlt 4 napunk túlcsordulóan zsúfolt volt, így nem maradt időm a fotós játékkal is törődni, legnagyobb bánatomra. Pedig meseszép csecsemő szempárokkal és kezecskékkel kacérkodtam ez idő alatt.

Na szóval van ez az ember a közelemben, aki bármikor megihlet egy-egy bejegyzés megírására, olyan ügyesen táncol az idegszálaimon. És azt vettem észre, hogy minden beszélgetésünket "meddő vitának" titulálok magamban, vagy ha írok róla. Ami annyiban lényeges, hogy ez az ember MEDDŐ (valójában, ténylegesen, fizikailag).

Érdemes kicsit odafigyelni magunkra, mert ki tudja, talán a legtalálóbb jelzők komoly kulcsot adnak a kezünkbe. Már ha valaki szeretné életben tartani a lelkét (aztán meg a testét) ebben a világban. Bár én bízom benne, hogy jó sokan vagyunk.

Mennyire is?!

2012-02-13T16:04:00.000+01:00

Mennyire fájó és meddő vita hitetlen emberrel hitről vitatkozni. Főleg, ha akaratomon kívül vagyok belekényszerítve.

Arról már nem is beszélek, hogy én senkire nem erőltetem rá a saját hitemet. Így bőven elvárnám, hogy rám se erőltesse senki erővel a saját maga világképét. Ha én elfogadom, hogy ő másként lát dolgokat helyesnek, mint én. Akkor legyen szives ő is így cselekedni velem szemben.

De hát a mostani világban mindig az erősebb kutya b@szik, és sokan hiszik, hogy felemelt hanggal és vagdalkozással fölém lehet kerülni. Hát nem lehet! Maximum a bizalmam, a barátságom, a nyitottságom vagy az őszinteségem lehet elveszíteni. Hamar átlátok az emberek szándékain. És remekül játszom a hülyét. Ennek csupán hosszú távon születnek következményei.

Valami kék gyerekkori emlék

2012-02-12T22:39:00.000+01:00

Egy kis elrontott fehéregyensúllyal rögtön két legyet is üthetek egy csapásra. Csak most gondoltam bele, hogy nem tudnám megmondani, hányszor jártam már Siófokon?! De sose láttam még a befagyott Balatont.

Újra töltve XII. - Február 11.

2012-02-11T22:00:00.000+01:00

Annyira elegem lett a napnyugta témából. Remek és szépséges, vagy nagyon romantikus, akár giccses naplementéket lehet fotózni az év egy csomó időszakában. Csak épp novemberben és most nem lehet még szinte a napot sem látni. Hát, hogy a fenébe oldjam ezt meg?!

Legutóbb csaltam, és betettem egy napfelkeltét, amit NAPNYUGTÁra / SUNSET kereszteltem. Most a hétvégét Siófokon töltöttem. Így bejött a gyerekkori emlék is, csak akkor még nem akartam elkiabálni. Szóval remek hétvégénk volt. Nagyon szuper. A kép viszont pocsék, de a játékot nem adom fel. Nem én.

Újra töltve XI. - Február 10.

2012-02-10T10:33:00.000+01:00

VALAMI KÉK / SOMETHING BLUE látogassátok meg Kékleányt, ő tudja milyen jó kéknek lenni! :o)

Viccet félretéve, én nagyon elszomorodtam, amikor 3 éve a pápai kékfestő múzeumban azt hallottuk, hogy ez a csodaszép mesterség is hamarosan ki fog halni. Még onnan hoztunk néhány edényfogót, és kaptam egy kötényt is ajándékba, amit életemben nem viseltem még.

Ki szereti rajtam kívül kékfestő anyagokat? És olvas valaki, aki kötényben süt-főz?

Végre egyszer nem úgy

2012-02-09T23:49:00.000+01:00

Hanem teljesen másként. Mert általában azt érzem, hogy egy nap semmire sem elég. Csak lótunk, meg futunk. Mindig fáradt vagyok. Szeretnék megállni, csendben lenni, bekucorodni.

De ma például volt egy kis fennforgás az irodában, utána mégis egész elvoltam az anyósommal. És a legnagyobb örömmel sütöttem köles morzsát a Legrégebbinek. Miközben a holnapi utazáshoz vasaltam és pakoltam a ruháinkat.

Aztán megnéztem a leendő otthonuk képeit, és megint rádöbbentem, hogy velünk minden párhuzamosan történik. Most például ők is költöznek, meg mi is. Csak ők sokkal messzebb, és sokkal nagyobba. Egyiket sem irigylem tőle.

És ma először azt írta nekem, amikor hazaért: "OLYAN JÓ LÁTNI, HOGY MILYEN HARMÓNIÁBAN ÉLTEK". Remélem, hogy ez még nagyon sokáig így marad. Amúgy ma először egy hülye és meddő vitában fogalmaztam meg, hogy mit jelent nekem a házasság.

Nekem az a házasság, hogy Sid legrosszabb napján is üresebb lenne nélküle az életem. Így leírva elég silányul hangzik. Mégis... Szeretem.

Újra töltve X. - Február 09.

2012-02-09T13:01:00.000+01:00

Legutóbb a GYEREKKORI EMLÉK / CHILDHOOD MEMORY kapcsán egy ovis játszótér fogott meg. De azóta is azon gondolkozom, hogy mi nekem egy igazi, valódi gyerekkori emlék?! Számotokra mi az?

A mókuskereket imádtam, de van esély még egyet bárhol lefotózni a városban? A téli fagyi mindenképp, ezt árul nálunk a zöldséges, csak az íze már nem olyan (persze szinte semminek sem). A citromos joghurthabról nem is beszélve. Emlék a Kutyám is, és rengeteg vicces élmény, ami csak neki köszönhető. De ezt sem lehet már lefotózni. És a legnagyobb gyerekkori emlék Siófok, a Balaton.

Aztán mielőtt nagyon nekikeseredtem volna a mai témának, az élet elém dobta ebéd formájában (bár csak a telefon volt velem).

Újra töltve IX. - Február 08.

2012-02-08T14:21:00.003+01:00

VALAKI, AKIT SZERETSZ / SOMEONE YOU LOVE

Vajon maradjak az előző verziónál, mert hát őszintén szólva ez a két pasi osztozik a szívemen?! De azért oda fér más is, ha nagyon akarom. Mondjuk a Bátyám rongyokra szaggatta az idegeimet a lakásfelújítással. Úgyhogy őt most kicsit kihagyom a buliból.

Viszont eszembe jutott, hogy lesz később egy feladat, amikor kezet kell fotózni. Kezet fotózni sem egyszerű. Kísérleteztem már rajta, és ez a kép csak azért tetszik, mert mind a kettőnk jegygyűrűje egyszerre lett Sid ujjára húzva.

Újratöltve VIII. - Február 07.

2012-02-07T09:26:00.002+01:00

Jöjjön a beismerés, egy kis hamuszórás a fejre. A blogon az ember úgyis hajlamos olyan szépre fényezni önmagát és az életét. Íme néhány ROSSZ SZOKÁS / BAD HABIT:

1. az első a színsorrendbe rendezett pólóhalom volt (de mellé elférne egy kép arról is, hogy a lakásnak mindig van 2 nm-e, ahol képtelen vagyok rendet tenni. Ott áll halomban sok félig elkezdett kreatív mütyür, könyvek, újságkivágások...) Illetve az egyik fotelünk szép rendezett, díszpárnák, miegymás... Miközben a másikban lekvár dunsztolódik és a nyári blúzaim állnak halomban arra várva, hogy dobozba kerüljenek.

2. a link mögött épp a számítógépem felett eszem munka közben. Azt már félve írom, hogy ebbe a csodába beleborítottam egyszer egy bögre cappuccinot is. Sőt, körmöt is lakkoztam rajta.

3. és végül jöjjön, ahogy a fiókjaimat szeretem, rendszerezve és kihasználva. A végletek embere vagyok. Vagy nagy a rend, vagy nagy a káosz.

Recycling, avagy újrahasznosítás

2012-02-06T20:06:00.001+01:00

Soha nem hittem volna, hogy a leghidegebb téli napok kellős közepén még lekvárt fogok főzni. De így alakult, 2 nap alatt 5 újabb üveg, kivételesen vegyes lekvár született.

Az első három üveget úgy találtam ki, hogy az anyósomnál porosodott egy nagyobb adag szilvalekvár, ami egyszerűen nem sikerült finomra, így nem is fogyott. Múltkor viszont én kísérleteztem azzal a narancsos almalekvárral, ami híg lett. Hát fogtam ezekből egy-egy üveget, összeforraltam és újra dunszoltam. A színe nagyon szép lett, a többi majd kiderül, ha felnyitjuk.

A másik a hűtőköltöztetésnek köszönhető. Mivel nem maradt helye egy doboz ribizlinek, lecukroztam, lereszeltem egy almát, kapott egy kis vaníliát, és szintén a duntszban hűl. Nyár illat terjeng itthon.

Újra töltve VII. - Február 06.

2012-02-06T09:33:00.000+01:00

GYÜMÖLCS / FRUIT, az ötlet a hűtőben állt. Napok óta szemeztem már vele. :o)

Tényleg gyümölcs ez, csak üvegben. Van ott, ha jól megnézzük egy kis ananász, ribizli és kiwi. Csupa c-vitamint és egészség. :o)

Újra töltve VI. - Február 05.

2012-02-05T22:44:00.002+01:00

Néztem egy pillanatra gyerek szemmel még novemberben ALACSONY SZÖGBŐL / FROM A LOW ANGLE.

És akkor is tartom magam a fotós kihíváshoz, ha egy olyan lehetetlen nap végén kell kitalálnom valamit, mint ez a mai is volt (okok eggyel előrébb). De nem magyarázkodom. Így sikerült és kész, mindig lesznek körülmények. Így legalább ebben a tökéletességre törekvő világban minden nap észrevehetem, hogy mennyire tökéletlen is vagyok valójában.

Vasárnap a pihenés napja

2012-02-05T22:14:00.001+01:00

Egy másik életemben biztos az lesz. De ebben már sosem. Egyetlen újévi fogadalmunk volt, egyetlen és semmi más, hogy ezentúl vasárnap pihenünk. Ennyi. Mondanom se kell, hogy még sose sikerült ezt teljesítenünk.

Ma reggel (miután az egész szombat a kötelességeink utáni futkosásról szólt nyakig érő hóban) egy sms-re ébredtünk. Az anyósom hűtője megadta magát. Gyors megoldásként az az ötlet született, hogy legyen a miénk az övé, és költözéskor beszáll egy újba nekünk.

Tehát kirámoltam a hűtőm, kimostam az egészet. Riasztottam a testvérem, hogy legyen alkalmas méretű autó. Hirtelen lesütöttem mindent, amit muszáj volt (amit valamiért a férjem és a bátyám egyből felzabált). Aztán átszállítottuk a miénket, a régit kipakoltuk, áthelyeztük, közben próbáltam anyósom vígasztalni (miközben azon szörnyülködtem, mennyi kaját képes egymagának felhalmozni).

Onnan hazaszaladtunk egy fél órára, de csak azért, hogy felkapjuk az egyik keresztlányom, a várandós anyukáját és egy dél-amerikai barátunkat, hogy elmenjünk mind egy szuper lakásszentelőre. Ahol rengeteg hasonló korú házaspár és apró gyereke üvöltött. 3 óra után nem bírtam tovább. Elfáradtam.

Na, így sikerült este fél 9-re hazaérnünk, miután a dél-amerikait, a várandóst és a cuki kiscsajt leszállítottuk. Halleluja... Mindjárt reggel és mehetünk dolgozni.

Újra töltve V. - Február 04.

2012-02-04T13:16:00.000+01:00

Most vajon fogom szeretni a MAGAS SZÖGBŐL / FROM A HIGH ANGLE fényképezést? Nem szeretek lefelé nézni, engem húz a mélység.

Egész biztos nem ismételtem volna meg ezt a képet, ha nincs olyan szerencsém, hogy épp mára érkezzen meg az idei első hóesés.

Újra töltve IV. - Február 3.1

2012-02-04T13:08:00.002+01:00

Na még egyszer VALAMI ZÖLD / SOMETHING GREEN:

Kiderült, hogy a táskám tele van mindenféle zölddel.

Ez meg egy szép kis új hajtás a zamián.

Új padló régi padló

2012-02-03T15:31:00.001+01:00

Sajnos fotót még nem tudok mellékelni, de reggel kifizettük a parkettásokat.

Szóval volt egy ütött-kopott, rondán javított, később helyenként összegipszelt, összeglettelt, összefestékezett koszos parkettánk. Múlt hét vasárnap a hatodik felmosásnál még mindig szürke vizet öntöttem ki, na akkor feladtam.

Aztán hétfőn átadtuk a kulcsot a parkettás bácsik kezébe. Ma reggel pedig egyszerűen, ahogy az amerikai lakberendezős műsorokban szokták... Álltam, a könnyem majdnem potyogott, és arra gondoltam "oh my god, oh my god..." - ez persze idézet a hülye a műsorokból.

Kijavították, felcsiszolták, lelakkozták. A Gyönyörű nem a megfelelő kifejezés. Szinte mintha vadonatúj lenne. Senki meg nem mondaná róla, hogy 40 éve tették le, egyszerűen új életre kelt. Ma szívem szerint átlósan áthasalnék a nappalin, és tejbetök mosollyal hálát adnék ezért.

Egyébként rengeteg embertől hallom, hogy kidobják a régi parkettákat, hogy lamináltra cserélhessék. Na ezekkel az emberekkel mi biztos nem vagyunk kompatibilisek, mert nem tudok együttérezni. Szerintem bődületes butaság. Ráadásul ezt a parkettát cirka még tízszer lehetne újra felcsiszoltatni. Tehát legalább két emberöltőt kibír. Arról nem is szólva, hogy újfajta vízbázisú lakkal kezelték, aminek már ma reggelre semmi, de semmi szaga nem maradt.

Kezdünk befordulni a célegyenesbe.

Újra töltve IV. - Február 03.

2012-02-03T12:12:00.000+01:00

Legyen VALAMI ZÖLD / SOMETHING GREEN! November 04-én nem könnyű szép árnyalatú zöldet találni, és mit ne mondják, februárban sem javult a helyzet. Mert vagy nagyon éles fények vesznek körül, vagy a bús-komor idő. De majd csak feldobom valamivel.

Újra töltve III. - Február 02.

2012-02-02T07:46:00.000+01:00

A november 03-a FELHŐK / CLOUDS -é volt. Bár maximálisan az az egyik kedvenc fotóm saját magamtól, egyenlőre mások szívébe még nem lopta be magát. Úgyhogy jöjjön helyette egy másik (bár nem mai, mert itt ragyogó napsütés van).

Újra töltve II. - Február 01.2

2012-02-01T09:49:00.000+01:00

Ezt a napot megduplázom, mivel szökőévvel együtt is híján lennék egy napnak.

November 02-án AMIT MA VISELTÉL / WHAT YOU WORE TODAY volt a feladat. Na, most találhatom ki, hogy mi legyen rajtam a pizsama helyett?! :o)))

Újra töltve I. - Február 01.

2012-02-01T09:25:00.001+01:00

Na, akkor most aztán végigviszem ezt a játékot. A november elseje egy ÖNARCKÉP / SELF-PORTRAIT volt. Persze igazából most sem fogom megmutatni magam. De jöjjön még egy beszédes fotó:

Nem, soha többet

2012-01-31T14:04:00.000+01:00

Soha többet nem nézegetem az fb-t, mert ott minden ismerősöm olyan humorosnak, boldognak, kreatívnak, gyerekgyárnak és barátoktól túltelítettnek tűnik. Ehhez képest mi vagyok én?

Elkap a kisebbségi komplexus komolyan. Az egyetlen vígaszom, hogy szeretem Sidet. Ő meg viszont.

Írás kényszer

2012-01-31T09:14:00.001+01:00

Olyan jó lenne írni. De most valahogy nem jön. Tudom már, néha vannak ehhez hasonló időszakok. Míg máskor napi háromszor-négyszer is nekiállok.

Egyébként tegnap azt kutattam a neten, hogy nem erkölcstelen-e újra főzni egy lekvárt?! És kiderült, hogy egyáltalán nem. Ugyanis az anyósom összeütött egy elég jelentéktelen szilvalekvárt. Viszont elvben minden finomság benne rejlik már, gyümölcs, cukor, miegymás. Csak íze nincs. Na azt találtam ki, hogy ezeket elhozom és megvadítom.

Tegnap Padtárs azt javasolta, hogy hagyjam itt a céget és éljek lekvár főzésből. Tök szuper lenne!

Újra töltve

2012-01-30T12:01:00.000+01:00

Először a karácsony, a lakásfelújítás, a sok sütés, meg ki tudja még mi minden sodort el a saját fotós játékomtól. De feltett szándékom, hogy februárban újra kezdve lezárom. Nem sok hiányzott már, így kár lenne veszni hagyni. Remélem, hogy a költözés majd nem tesz keresztbe.

Addig is felteszem a tegnapi fánkot eredeti színében, mert Sidnek nem annyira tetszett a fekete-fehér.

Ha farsang, akkor fánk még mindig

2012-01-29T21:15:00.000+01:00

Túl vasaláson, a kocsi kitakarításán (ideje volt eltűntetni belőle az ytong és a rimano nyomait), egy kis főzésen, a két anyós meglátogatásán, és a lakás teljes kipakolásán, maradt még egy kis időm a mai fánkra.

Mondjuk a kinézete alapján én biztos nem kattannék rá. Ez az a tipus, amit csak kanállal lehet szaggatni (pedig nem ezt ígérte a recept), de azért egy evésre elfogyott az egyik üveg kiwi lekvárral. Szerencsére befutott ehhez egy kisebb segítségnek számító férfi gyomor is (meg küldtem anyunak is).

2 banánt apróra kell vágni
1 tojást mellé ütni
1,5 dl langyos tejben el kell keverni egy vaníliás cukrot és még 3 ek. cukrot
- ezt összeturmixoljuk
25dkg lisztbe kevert fél csomag sütőporral a masszát össze kell keverni (én szódabikarbónát tettem bele)
- 10 percet pihentetjük
- olajban addig sütjük, amíg szép arany színe lesz a tésztának
- én finoman leszórtam porcukorral, aztán jött a kiwi lekvár, meg a tejszínhab

Alig várom a Nagyböjtöt, mert nem birok leállni a sütéssel.

Vasárnapi reggelink

2012-01-29T12:35:00.000+01:00

Tegnap, mint az utóbbi fél évben szinte minden hétvégén összeomlásig dolgoztunk a leendő otthonunkban. Most épp teljesen ki kellett ürítenünk a szobákat, lesöpörni a csöveket és az ajtókeretek tetejét, hogy hétfőn a parkettás végre rendbetegye a parkettánkat is (csiszolás, lakkozás, miegymás).

Ha ezen átesünk, talán végre be is költözhetünk. Magunk sem hittük, hogy ez a munka hosszú-hosszú hetekre fog elhúzódni. Emiatt időnként teljesen kiborulok, mint legutóbb péntek este. De amikor odamegyek, körülnézek, és egész komoly melegség önti el a szívemet, akkor mindig azt mondom, megéri, hogy így alakult! Megéri kivárni.

De vissza a reggelihez. Folyamatosan főzéssel, sütéssel, lekvárfőzéssel kárpótolom magam (és hála a sok munkának, nem is hízom). Tegnap este úgy alakult, hogy kiwi lekvárt alkottam. Az ötletet Évánál találtam, akitől szinte előbb vettem egy esküvői díszdobozt, mint ahogy a receptjeit kipróbáltam volna.

Maga a lekvár:

-1 kg megpucolt és apróra vágott kiwit megfőztem (ez hipp-hopp végbement)

- 20 dkg cukrot kevertem hozzá + egy zacskó bourbon vaníliás cukrot

- mindenképp szántam rá egy kis fűszert, így jöttek a szokásos kedvenceim (fahéj, szegfűszeg, kardamom és gyömbér) - de ez simán elhagyható

- a végén 3 percet forraltam egy fél zacskó 3:1-ben dzsem fixszel, kicsit átpörgettem egy botmixerrel

(amit elfelejtettem az 1 lime leve és héja volt, emiatt kénytelen leszek még egyszer főzni, mert biztos nagyon feldobhatja a lekvár ízét)

Aztán jöttek az üvegek és a száraz dunszt.

A reggelink pedig egy natúr joghurt, kevés tejben megfőzött zabpehely és a friss kiwi lekvár volt. Én évek óta mondom mindenkinek: NE VEGYETEK GYÜMÖLCSÖS JOGHURTOT!!! Minden mással finomabb egy natúr, és az ember sejti, hogy mit eszik meg.

Új otthon

2012-01-24T23:08:00.002+01:00

Hihetetlen hatással van mindenkire az új lakásunk. Szerintem most már tényleg beigazolódni látszik, hogy a sok vesződség ellenére is igen jó döntést hoztunk.

Sőt, még be sem költöztünk, de már tegnap megvendegéltek minket a felső szomszédok frissen sütött pizzával.

A lakás amúgy hatalmas változásokon ment keresztül, és folyamatosan töprengek rajta, hogy mennyit merjek ebből megmutatni?! Mert bár nagyon büszke vagyok rá, mégis csak ott fogunk élni. Az lesz a mi kis privát szféránk. De majd valahogy ügyesen, okosan...

Forgácsfánk vagy csöröge?!

2012-01-24T22:59:00.001+01:00

Sid szerint ez nem fánk, és hajlok egyetérteni vele. Az én szememben sem igazán. De mivel megígértem, így vasárnapra megsütöttem. Bár egy neves gasztrobloggerina oldaláról vettem a receptet, nekem a tészta nem állt össze. Így kicsivel több vajat és tejfölt tettem hozzá. Ezzel kivívtam azt az óriási dícséretet a Bátyámtól, hogy ez volt élete legfinomabb forgácsfánkja. Szerintem tényleg a tejföl miatt.

Hozzávalók:
30 dkg finomliszt

6 dkg vaj

2 ek. porcukor

csipet só

1 dl tejföl

3 tojássárgája

Mindent szépen össze kell dolgozni, gyúrni-gyúrni... Aztán egy kis pihentetés után minél vékonyabbra nyújtani (szerintem ez attól is függ, hogy mennyit enged a tészta). Hivatalosan rombusz alakúra illik vágni, a közepén ejteni egy hasítékot. Ezen keresztül lehet áthúzni az egyik csücskét, így éri el a klasszikus formáját.

Forró olajban cirka 4 perc alatt (2-2 oldalanként) megsül. Jöhet rá porcukor, lekvár. Mindegy, csak nagy dőzsölés legyen, mert mindjárt itt a Nagyböjt.

Egyszer kipróbáltam a rózsafánkot is. Elvben a tésztája megegyezik a csörögével. Kerek szaggatóval érdemes 3 méretben kiszaggatni. A széleit bevagdosni, és egy kis tojásfehérje pöttyel összeragasztani. Nem ragozom, a neve a formájából adódik. :o) Én a liszt mellé beszórtam egy adag fahéjat is, szerintem érdemes volt.

Falfirka otthon

2012-01-22T20:22:00.002+01:00

Sokáig gondolkoztam, amikor Juditnál olvastam azt a bejegyzést, hogy tetszik-e az ötlet nekem?! Festenék én bármit a falamra?!

Nos a válasz a mai nap után, hogy IGEN. Megtaláltam az aktuális kedvenc versemet.

Szabadulj meg önmagadtól

Minden oldalról önmagaddal
veszed körül magad.
S hogy megszabadulj önmagadtól,
Hidat kell építened egyedülléted
pilléreire, melyeket önzésed alkotott.
Próbáld meg, tekints ki önmagadból,
keress valakit, hallgasd meg őt,
és mindenekelőtt szeress valakit,
ahelyett, hogy önmagaddal foglalkoznál.
S ha létezni akarsz,
bocsáss meg nekem,
meg kell szabadulnod legelőször is
a birtoklás vágyától,
mely betölti testedet-lelkedet,
egész valódat annyira,
hogy miatta nem jut hely szívedben
magad számára sem,
s még kevésbé az Istennek.

/Helder Camara/

Kölesmorzsa

2012-01-21T19:28:00.000+01:00

Úgy tűnhet, mintha mi folyamatosan csak ennénk. Pedig nem így van, csak egy furcsa és megmagyarázhatatlan csoda folytán teljesen rákkattantam a konyhai ténykedésekre. Ma összesen csak reggeliztünk és vacsiztunk. A kettő között megjártuk Leányfalut és takarítottunk az új lakásban.

De azt be kell valljam, hogy a reggelink a szilveszterkor kipróbált kölesből készített császármorzsa volt. Az ötlet Flat-Cattől származik, és még mindig utánozhatatlanul finom. A daránál sokkal izgalmasabb ízű gabonaféle a köles.

A tetejére pedig duzzadó kebellel említem, hogy saját főzésű őszis sárgabaracklekvár került.

Mindezért (pedig nem is tudhatta előre) Sid még virágot is hozott nekem. Szeretem a szombat reggeleket.

Megette a rozsda, mégis él

2012-01-21T19:04:00.000+01:00

Keresztkérdés II.

2012-01-20T15:44:00.001+01:00

Ez nem a tegnapi folytatása, de... A dokinéni, akit imádok, adott egy kérdőívet 69 darab kérdéssel. Először azt hittem, hogy rém érdekes lesz kitölteni. De most már inkább rémes, mint érdekes. Szerintem ő is vagy végigsírja, vagy végigröhögi, mire ezt kianalizálja.

Egyébként például a visszatérő álmaimról alig bírtam nem egy kisebb regénnyi beszámolót írni. Nekem van három is. Másnak, nektek is vannak időről-időre visszatérő álmaitok? És ezek jók vagy rosszak? Várjátok őket, amikor leteszitek a fejeteket, vagy mindig reménykedtem, hogy többet nem álmodjátok meg őket?!

Levendulás keksz II.

2012-01-20T14:51:00.002+01:00

Azt hiszem, hogy bátran leszögezhetem, a mi családunkban levendula jöhet minden formában. De most eszünk utoljára! Egyszerűen szerintem a levendula nem erre lett kitalálva. Pedig én aztán sok mindent hajlandó vagyok kipróbálni.

Szóval a múltkori citromos tésztából maradt egy adag, amit feltettem a fagyasztóba. Aztán tegnap szerettem volna meglepni este Sidet (illetve mióta itthon vagyok minden este meglepem valamivel). Találtam egy csokis-kávés tésztát, gondoltam összegyúrom a kettőt. Viszont levendulát már nem teszek hozzá, hátha szelídebb lesz az íze.

A tészta elég lágy lett, hát fogtam egy sütőpapírt, laposra tapiskoltam az egészet. A tetejét megszórtam apróra vágott fehércsokival. A receptet nem árulom el. Szerintem annyi sütemény létezik még, amit érdemes kipróbálni (és ez nem az).

Egyébként az a vicces, hogy az elvárásaimhoz képest elég finom lett. Frissen rászórtam rengeteg porcukrot, amit egyébként nem szoktam, és gyorsan fel is kockáztam. A hétvégi fánkig ezt lehet lopkodni a sütis dobozból.

Keresztkérdés

2012-01-19T16:51:00.000+01:00

Majd egy éve már ennek, de megint felötlött bennem a kérdés, hogy ki a keresztanyja az ötödik keresztgyerekemnek?! Mármint félreértés elkerülése végett nem én vagyok, illetve ő nem is a keresztlányom. Csak nem tudom másként nevezni ezt a primadonna cukorfalat hisztimanó kislányt.

Azt se értettem tisztán, hogy az előző négynek zsinórban hogyan is lettem én a keresztmamija?! De ennek fényében aztán a váltást végképp nem. Bár biztos egy kis titok sértődés lehet a háttérben. Talán, hogy az esküvőnkön nem szántam a szülőknek sok szerepet. A második keresztlányom meg simán meg is bosszulta ezt a szülők helyett, mert még szinte ki sem terült az a gyönyörű mantilla fátylam, ő szépen lerántotta a hajamról. (Mindez már a múlté, de ez az egyik legfájóbb pontja az egész esküvői herce-hurcának.)

Aztán ez az egész csak onnan jutott ma eszembe, hogy amikor megfogant a hatodik, én voltam a leges-legelső, akit a büszke anyuka felhívott. Na most akkor mi van?! Érdekes csavar lenne, ha neki újra én lennék a keresztanyja. De félek, nem sok esély van erre. Bár a hozzájuk fűződő viszonyomon ez nem sokat változtat.

Narancsos almalekvár

2012-01-18T15:21:00.000+01:00

Úgy tűnik, lassan inkább leszek elfuserált gasztroblog, mint bármi más. Most éppen lélekben már költözöm, ami abban nyilvánul meg, hogy folyamatosan pakolok, szelektálok, selejtezek... Hol fényképek között, hol a ruhatárunkban, töröm össze a vázákat (csak miért a kedvenceket). Próbálok megválni minél több dologtól, amire nem igazán van szükségünk. Bár ez eléggé nehezemre esik.

De vissza az almához. Szóval Sid almakompótot főzött nekem, hogy könnyebben lábadozzak ebból a torokfájós vírusból. És miközben néztem a nagy lábos almát, ellenállhatatlan vágyat éreztem egy régóta érlelődő kísérletre.

A receptet INNEN vettem, de sok más blogban is épp ugyanez megtalálható.

Felirat hozzáadása

Kenyérsütés 2.

2012-01-16T16:12:00.001+01:00

Ezt az ígéretem sem adom fel. Rozskenyeret sütni nehéz. Mármint ezt úgy értem, hogy én még nem jöttem rá a nyitjára, hogy lehet rozslisztből úgy sütni, hogy a tészta ne legyen ragacsos. Úgyhogy ha valaki tudja a titkát, ne habozzon megosztani velem!!!

Eddig az egyetlen arány, aminél még átsült a tészta rendesen, az 40 dkg lisztből 5dkg rozsliszt volt. Most egy kicsit túllőttem a célon, de azért ez a reggeli így is elfogyott.

Farsangi fánk 2011

2012-01-16T14:23:00.000+01:00

Ez a tavalyi élménybeszámolóm, még a régi blogomból (kicsit kiegészítve). Ez a csúcs! Aki finom fánkot szeretne enni, csak kövessen lépésről-lépésre, és az élmény garantált, ahogy mondani szokás.

Gyerekkorom óta farsang nem múlhat el fánkok nélkül. Eddig bármikor megsütöttem a csörögét, a túrót, egyszer rózsafánkot is. De szalagos fánknak sose bátorkodtam neki. Nagy mázlimra múlt héten sikerült telefonos ismeretségig jutnom egy igazi híres családból származó asszonnyal (egy Gundellel, istenem...). Történetesen ebben a családban genetikusan öröklődik a konyhaművészet. Így miután átrágtuk a fánkok titkát, hatalmas adagot sütöttem. Maradék nincs. Evett belőle Sid, anyukám, a bátyám, mind az összes keresztgyerekem és a LegrégebbiLegújabb élete párjával.

Persze a tészta összes ördöngös titkával tele a net. De azért még egyszer, amiket én tartottam be:

1. minden hozzávaló legyen langyos.

2. csak a tojássárgáját szabad felhasználni (ez szigorú feltétel).

3. a tésztába tettem a rumot, nem az olajba.

4. először lefedve kell sütni, amikor az olaj pattogni kezd, akkor van kész a fánk egyik oldala.

5. a fánkok megfordítása után nem szabad lefedni az edényt, és ekkor sülnek a szép kis szalagok a tésztára.

6. a szerecsendió nagyon megdobja az ízét azt mondják, de ezt mindig elfelejtem.

A recept:

Először 2 dl langyos tejben elkevertem 2 ek. cukrot, és ebben felfuttattam 5dkg friss élesztőt.

Ezután kimértem 50dkg lisztet, beleszórtam 1 kk sót, beletettem 5 dkg olvasztott vajat, a 4 tojás sárgáját és 0,5 dl rumot. Végül beledolgoztam az élesztős tejet.

Első próbálkozásomnál kenyérsütő gépben dagasztottam és kelesztettem, idén hagyományos módon (az utóbbi után könnyebb volt kezelni a tésztát).

Ujjnyi vastagra nyújtottam a tésztát, apró fánkokat szaggattam (de ez mindenkinek legyen az ízlése szerint). Két ujjam közé csippentve teljesen összenyomtam a tészta közepét, hogy helyes kis gödröcskéi legyenek. Idén már nagyobbakat szaggattam, jövőre talán hatalmasokat fogok. És nem árt, ha még a deszkán is hagyjuk őket kicsit kelni.

Ennyi... 4 féle lekvárral kóstoltuk. Hagyományos sárgabarackkal, szilvával, hecsedlivel, és gyömbérrel. A sárgabarack mellett a gyömbér abszolút befutó volt. És a tejszínhab! Mármint 2011-ben, mert 2012-ben általam főzött sárgabarackot és annanászlekvárt kínáltam a fánk mellé.

Ezek az apró fánkok. Nem szépek, de sok szájat lehet betömni vele. :o)))

Farsangi fánk 2012

2012-01-16T13:44:00.000+01:00

Felirat hozzáadása

Farsang

2012-01-16T12:49:00.001+01:00

Sikerült lebetegednem, úgyhogy a múlt heti nagy hajtás után végre -hanyatt fekve az ágyamban- lehetőségem nyílik írni végre egy pár bejegyzést.

Létezik egy kegyetlen teória a fejemben, miszerint amikor egy ünnep kiüresedik az emberek számára, akkor jobb híján marad az evés-ivás. Emiatt aztán nagyon fontosnak is tartom, hogy megértsem egy-egy ünnep lényegét, aztán tovább adjam a környezetemben. Mondjuk kizárólag az arra nyitott embereknek.

De a farsangi időszak egyenlőre számomra is eléggé üres, lényegtelen valami. Átmenet a karácsony és a nagyböjt között. Azok a baráti társaságok, ahol jókat buliztunk ebben a pár hétben, valahogy elkoptak. Velencében pedig még nem jártam. És kivételesen, oly sok évnyi epekedés után, most nem is mennék. Az ember nem mindig nyitott a nagy tömegekre, és én most ezt az időszakomat élem.

Így marad a nassolás, és hogy ne legyen hosszú ez az iromány, a következő a tegnapi fánksütésről fog szólni.

Ananászlekvár

2012-01-10T22:07:00.001+01:00

Az előző bejegyzés tulajdonképpen a felvezetés volt a lekvárhoz. Karácsonyra Sid hozott egy kis ananászt. Élete első választása volt, sajnos nem túl sikeres, úgyhogy a kukában landolt.

Ezen felbuzdulva vettem egy szép nagy ananászt múlt héten. Még éretlen volt, gondoltam holnapra pont jó is lesz. De 2 napja kezdett nekem furcsa lenni a külseje, aggódtam nehogy ez is a szemetesben végezze. Így elkezdtem az internetet lekvár recept után bújni. De magyarul nem sok használható tudásra leltem.

Végül nagyon apróra vágtam. 90dkg gyümölcshöz tettem 20dkg cukrot, egy kis gyömbért és vaníliát. Cukorból többet javasoltak, de én ezen mindig spórolok. Ezt hagyni kell legalább 1 órát állni, addig levet ereszt (mint mondjuk a meggy). Utána az adag felét leturmixoltam, lábosba öntöttem és másfél órát főztem. A cukor kezdett karamellizálódni, és mivel volt egy fél zacskó zselésítőm (ami ugyan ehhez a mennyiséghez kevés), beleszórtam. Aztán átforraltam, kiforralt üvegekbe tettem, és persze dunsztoltam.

Melegen a maradék brutálisan finom volt. A jam állapotáról még nem tudok mit mondani. Az utolsó képen még betársult egy sütőtöklekvár is.

Születésnap

2012-01-10T21:46:00.001+01:00

Most először sikerült meggyőzni a családot, hogy adjunk közös ajándékot. Íme a csomag:

A dobozt megtöltöttem crinkles-el, aminek valahol itt lentebb könnyen megtalálható a receptje. Ezen kívül lesz egy hatalmas meglepi! ANANÁSZ LEKVÁR!!! Persze saját főzés.

Jutott még könyv (szinte az egyetlen dolog, amit érdemes ajándékba adni), és egy spéci borotvapenge, meg egy csinos póló.

A Barátság

2012-01-10T11:48:00.000+01:00

A kenyérsütés és a karácsony melletti visszatérő "kedvenc" témám. A legtöbb lelki tusám alapja... Gondoltam, hogy az ehhez kapcsolódó eddigi írásaimat is megpróbálom összefésülni, hátha segít tisztábban látni önmagam.

De addig is egy kis felszín, mert az utolsó találkozás most tényleg örömmel töltött el. Igazán kellemes és persze karácsonyi volt. Nem épp olyan, mint régen. Akkor különben is mindig a 27-ét töltöttük együtt, rengeteg teával, és igazi szívből jövő ajándékokkal.

Manapság párosan, főzünk és nem igen szorongatunk teás csészét. Ajándékot se nagyon szabad adni egymásnak. De hogyan is várhatnám, és kinek is lenne jó, ha a dolgok változatlanok maradnának?! Amúgy is lassan messzire mennek, és talán tényleg újra ünnep lesz minden találkozás.

Gyors visszajelzés a NEMről

2012-01-09T11:11:00.001+01:00

Én még soha nem vártam babát. Ezt szeretném így az elején elmondani. Meggyőződésem volt, hogy ez valahogy nagyon könnyen történik majd meg velem.

Jó, ennyire nem vagyok persze naív. De anyám kamaszkorom óta annyira féltett mindig. Nekem a házasságkötéssel egy hatalmas gondolati és érzelmi váltás volt, hogy a tiltásból felszólítás lett. Nem feltétlen könnyű ezt átélni, ha valaki hasonló lelki alkat mint én, hogy ami azelőtt a mumus volt (nehogy úgy maradj gyermekem, mert az a világ vége); egyik-pillanatról a másikra kötelező elvárássá változzon (unokát, unokahugit de rögtön).

Szóval itt álltam ezzel a kérdéssel, már nem éppen ideálisnak mondható korral. És rámnehezedett a döntés. Tulajdonképpen életemben először adtam úgy magam szilveszterkor, hogy jöjjön, aminek jönnie kell (jöjjön, akinek jönnie kell). De még nem kellett jönnie. Kicsit szomorú vagyok. De nem nagyon, csak mégis.

Kenyérsütés 1.

2012-01-08T22:50:00.004+01:00

Erről mindenképpen szeretnék írni. Bár meg sem közelítem Limara pékségét, hogy mást ne emeljek ki hirtelen. De tudjátok kenyeret sütni azért jó, mert ez is egy olyan dolog, ami kikopott a mai világból, kikopott a családi életből. Azonban hála a kenyérsütő gépek reneszánszának, mégis több embert bátorított próbálkozni, mint a hagyományos módszerek.

Mert sok jó dolog van a világban, de ezek közé tartozik egész biztosan az is, amikor a friss kenyér illata elkezdi belengeni a lakást. Összehasonlíthatatlanul más egy szombat reggel, vagy egy karácsonyi vacsora, amikor az ember a saját kenyerét szegi meg az asztaltársaságnak.

Az első kísérletem az esküvőnk után anyu szülinapjára egy olívás cipó volt. Ezt rögtön bebuktam, száraz lett, lapos és egy falat sem maradt belőle, mert az íze egyszerűen finom volt.

Utána hetekig egy fajta fehér kenyeret sütöttem. Kísérleteztem a tésztáján. Ahogy egyre jobban ment, és egyre inkább kenyérformát mutatott, elkezdtem játszani a bele kerülő liszttel. Így került a képbe graham liszt, rozs liszt, kukorica liszt.

Ezen felbátorodva készült aztán egy hagymás - aszalt paradicsomos kenyér. A burgonyás kenyér nem igen vált be. Persze kipróbáltuk, hogy milyen ha kenyér helyett kalács sül, amibe aszalt szilvát és diót csentem. Kelesztettem a gépben fánkot. És szilveszterkor elkészült az első baguette is.

Van néhány saját tapasztalatom:
1. Én soha nem vettem előre bekevert lisztet, sem kenyérsütésre ajánlott jóval drágább típusút.
2. Ha nincs is a receptben, a víz egy részét tejjel helyettesítem. Szerintem így finomabb.
3. Egy időben a legolcsóbb lisztből sütöttem a legszebb kenyereket. Például amikor már jóval 100 forint felett járt 1kg ára, akkor én 64Ft-os tesco-sból sütöttem.
4. Bioboltban vettem sikért. Alig fogy, mert egy sütéshez 1 evőkanállal kell adni. De azt mondják ez sokat számít. Hát elhittem.
5. Nálunk egy sütés 1 hétre elég, amikor nem fogyott, felszeleteltem és feltettem a fagyasztóba. Amiből aztán remek pirítósok készültek.

Na, mára megpróbálom abbahagyni. Viszont innen folytatom a régi receptekkel és fotókkal.

Crinkles - Csokis pöfeteg

2012-01-08T16:55:00.001+01:00

Meglátni és megcsinálni recept. Nem sütnék már ennyit, ha jövő héten nem várna egy születésnap. De hála neki, ezt is kipróbálhattam. Kicsit macerás az elkészítése, én INNEN vettem.

Először felolvasztottam a 12dkg étcsokit, hogy legyen ideje visszahűlni. Közben 8dkg cukrot, 5dkg vajjal habosra kevertem. Aztán hozzáadtam 1 tojást, 2ek. kakaóport és 2 ek. tejet. Amikor ezek összeálltak, jöhetett az olvasztott csokoládé. És a végén a 15 dkg finomliszt.

Egy éjszakát ez is hűtőben töltött. Utána gyorsan kell formázni, mert nagyon hamar meglágyul. Először kristály, utána porcukorba kell forgatni. Állítólag attól reped ilyen márványosra a teteje. Én 180 fokos, előmelegített sütőben 15 percet sütöttem.

Levendulás keksz

2012-01-08T13:58:00.000+01:00

Tegye fel a kezét, aki már evett levendulát vagy abból készült ételt, italt; és ízlett neki?!?!?!?! Ma komolyan az volt ez az első gondolatom, hogy ez is valami gasztrosznobság, mint a macaron, a matcha, meg ehhez hasonlók.

Mivel úgy egyébként nagyon kedvelem a levendulát, és kaptam egy garantáltan elég szűzies csokrot, gondoltam elérkezett az alkalom, hogy megegyük. Tegnap éjjel begyúrtam a tésztát. Ma reggeli kisütöttem a felét. Hát... Nekem inkább érdekes, mint finom. Ezért kibontottunk hozzá egy sütőtöklekvárt (mert ez a másik nagyon szokványos reggelinek való :))))!!! ), és nem vagyok meggyőződve róla, hogy gyakori vendég lesz nálunk ez a keksz. De azért megosztom a receptjét.

35 dkg lisztet ír többféle fajtából, így én szokásos módon kevertem mindennel, amit otthon felleltem
1 ek. levendula virág (csak tisztán és szárazan)
1 csapott kk. szódabikarbóna
12.5 dkg porcukor

Ezek a száraz részek, jól összekevertem őket. Utána jöhetett

10 dkg puha vaj
1 citrom reszelt héja és a leve
2 ek. tej
és 1 felvert egész tojás

Szerintem a formázás a legtöbb keksznél eléggé tetszőleges. Rúddá sodortam és felszeleteltem, de lelapultak, így inkább kiflicskékre kezdtek hasonlítani. 180 fokon sütőben 20 perc alatt sült készre.

1 hét

2012-01-06T15:08:00.002+01:00

Az általános állapotomról annyit tudnék mondani, hogy 1 hét elég volt hozzá, hogy ma délutánra megint felmondás közeli állapotba sodródjak. Fáradt vagyok, és elegem van!

Továbbá azt sem értem, hogy miért rontok el mindig valamit a munkámban, amikor tényleg rohadtul koncentrálok, hogy ne így legyen?!

A nem romantikus énem

2012-01-05T09:15:00.000+01:00

Egyébként amióta azt képzelem, hogy babát várok, azóta minden nap érzek valami különöst vagy szokatlant. Így tegnap este, amikor ismét egymás karjaiba is omolhattunk volna. Ránéztem Sidre és csak annyit bírtam kinyögni:

"- ma kismama vagyok, hagyjál békén..."

Az a jó az egészben (mármint az én mázlim), hogy mivel nem tekint a szexrabszolgájának, azóta ezen a fél mondaton röhög, ~~és azt írta, hogy cuki vagyok~~.

Bokeh angyal

2012-01-04T13:06:00.000+01:00

Karácsonykor elkezdtem gyakorolni, hogy be tudjam fejezni majd a fotós játékot. A régi blogomon észrevettem, hogy sok témát megpendítettem, és alig fejeztem be valamit. Legyek őszinte magamhoz, ez bizony nem valami jó szokás.

Szóval ez egy illatos, ánizsos, romantikus angyalka. A fenyő világítása pedig segített az első bokeh élmény megszerzésében.

Kicsit későn vettem észre, hogy a boros üveg nyakának az árnyéka belelóg a képbe. Sőt, az angyalé épp megállt az asztal szélén. Ezt hívják tanulásnak. Komponálni meg nagyon nehéz dolog. :o)

Heti kenyér visszavág - Az első baguette

2012-01-02T21:21:00.001+01:00

Nászajándékba kaptunk anno egy kenyérsütő gépet. Mindenki azt jósolta, hogy hamar rá fogok unni. De még mindig nem. Sőt, a régi blogomból feltett szándékom kigyűjteni a bevált kenyér recepteket. Addig is álljon itt csak pár fotó, mert ezeken a kifliken még finomítanék.

Miért pont zabpelyhes keksz?!

2012-01-02T21:10:00.000+01:00

Készítettem egy egész érdekes kekszet, mondhatni különleges. Napokig bújtam a netet a megfelelő ihletet adó ötlet után, és hogy ne legyek hálátlan itt sorakoznak egymás után azok a linkek, amik a segítségemre voltak.

Kicsi Vú; Ízzel-Lélekkel; Receptek; Flat-Cat

Az alap koncepciót végül Kicsi Vú adta. De azt hiszem életemben először tényleg én találtam ki egy sütit. Íme:

HOZZÁVALÓK:
18 dkg puha vaj
16 dkg cukor (tudom, az ügyesebb gasztrobloggerek itt mindenféle fajtát felsorolnak, de az én mini konyhámba még úgy 1 hónapig csak a sima fér el)
pici só
2 egész tojás
16 dkg liszt (tettem 2 púpos ek. kukoricalisztet, 2 púpos ek. rozslisztet, a többi sima fehér volt)
fél kk. szódabikarbóna
10 dkg darált dió
4 ek. kókuszreszelék (csak azért került bele, mert megmaradt)
16 dkg zabpehely (ami úgy nézett ki, hogy van egy kalcit mixem a naturától. ebben található zabpehely, szezámmag és még ki tudja mi őrölve)
fahéj, szegfűszeg, gyömbér és reszelt narancshéj fűszerek gyanánt

ELKÉSZÍTÉS:
Most először sikerült összegyúrás után sütőpapír között hurkává hengergetni. Betettem a mélyhűtőbe, hogy jól lehüljön. Aztán szeletelve tettem a tepsire. De inkább négyszögletesre dagadtak, mint ívesre. 180 fokon nem sütöttem túl hosszú ideig. És igen, ez is az az édesség, ami azután keményedik meg, amikor már kihűlt.

Tettem a tetejére néhány kósza csoki darabot az összetört csokihajókból. De mehetett volna bele bármilyen aszalt gyümölcs is. A mogyoróvajas keksz után most ez a menő nálunk.

Különleges képességeim

2012-01-02T15:00:00.004+01:00

Azon az estén, amikor összefonódtunk Siddel, kétfelé vált az ég. Nem láttam előtte hasonlót. Ültünk a Duna partján, és az egyik oldalon lilás-kék volt, a másikon meg rózsaszín. Nem csak úgy képzeltem, tényleg. Aztán utcazenészek jöttek. És az első csókunk előtt hold fogyatkozás volt. Esküszöm.

Most meg egyik este, miután a hitvesi ágyunkban hitveskedtünk, hatalmas tüzijátékra tértünk magunkhoz. Aztán arra gondoltam, hogy milyen szép is lenne, ha most hirtelen kismamává avanzsáltam volna. De szerintem nem vagyok, nem hiszem. Nem is jönne jókor, így egészségileg. Vagy ki tudja, lehet ez gyógyítana meg. Mégis nagyon-nagyon jó érzés volt eljátszani a gondolattal, hogy azért volt a sok varázslat, mert közénk így érkezik valaki. Szép nagy belépővel.

Újévi menü

2012-01-02T11:11:00.000+01:00

Erre még muszáj egy pillanatra visszatérnem. Több dolgot is feltétlen el kell meséljek. Részben azt, hogy engem megőrjítenek a babonák. Ezzel különösen az esküvőszervezés idején szembesültem. De évek óta zavar ez az "együnk malacot és lencsét terror támadás" elsején. Gazdagok sose lettünk tőle, különben sem szeretnék az lenni őszintén szólva.

Szóval a főételünk főtt csülök lett, párolt káposztával és a saját házi készítésű mustárral. A mustármag is elég apró és rengeteg, úgyhogy senki se szólhatott egy rossz szót sem. Ja, és az első saját sütésű baguettel, amire lenmagot és szezámmagot szórtam (akkor sem eszem lencsét).

A desszert pedig a már említett köles császármorzsa, ami szintén bekerült a legek közé. Írom a receptet is (2 adag, nálunk kísérleti mennyiség volt):

1 dl hántolt kölest megfőztem
2,5 dl tejben, amihez
3 dkg vajat
1 ek. cukrot és
1 zacskó bourbon vaníliás cukrot tettem.

10 percig forraltam, ahogy Flat-Cat tanácsolta. Aztán hagytam állni, hogy magába szívhassa a tejet. Amikor már kezdett kihűlni, akkor 3 apróbb tojássárgáját is hozzákevertem. Az eredeti recept szerint 2 nagy méretű kellene (nálunk az most nem akadt otthon).

Sütés előtt felvertem a tojásfehérjét habbá, és a masszához kevertem. Aztán ugyanúgy sütöttem serpenyőben, mint egy mezei császármorzsát, csak sokkal hamarabb sikerült elérni a kívánt eredményt. Egy kis ideig hagytam egyben sülni, mint egy omlettet. Csak utána kezdtem szétdarabolni, és nagyon hamar morzsás lett, meg szépen pirult.

Több cukrot nem tettem rá. Viszont szintén a lencsét kiváltandó, megküldtük egy kis ribizli lekvárral. És műanyag tányérba szervíroztam, műanyag evőeszközökkel, mivel hogy elsején nem mosogatunk. Ez is egy önámítás, hogy így akkor majd egész évben nem kell. Nem a francot nem. Na ennyit a babonákról.

Évzárás - Évnyitás

2012-01-01T21:06:00.000+01:00

A 2010-es évre nagy hirtelen biztos azt mondanám, hogy az egyik legszebb év volt az életemben. Sokáig hiányzott a készülődés az esküvőnkre. Aztán jöttek sorra a nehézségek. És a 2011-es évet már igazán utáltam. A sok nehézséggel együtt visszajött ez a betegség, aminek a nevét sem tudom. Bár a nevétől egész biztos nem gyógyulnék meg... És jól belehúzott. Nem tudtam, hogy ekkora mélységeket járhatok meg, és hogy még innen is van lefelé (bár a felfelében jobban reménykedem).

Ma az újévi menü miatt ellátogattam Flat-Cathez, és nála persze ráébredtem, hogy másnak épp olyan nehéz. És más se adja fel. Szóval mondom magamnak, hogy fel a fejjel! És mindenki próbálja ki a kölesből készült császármorzsálát, mert isteni finom!

Szilveszter este

2011-12-31T19:37:00.000+01:00

Épp csak elkezdtem élvezni a szabadságot, és az ünnepeket. Persze, hogy egyáltalán nem szeretnék még hétfőn visszamenni az irodába dolgozni! Teljesen jól elvagyok a 10 órai ébredésekkel, a kávék mellé megevett saját sütésű kekszekkel (Sidről már nem is szólva, mert állandóan a házasságunkról áradozom).

Ráadásul dolgozik bennem az a félelem is, hogy egyre rövidebb ideig tudom átmenteni ezeket a szép időszakokat a hétköznapokba. Hamar elfáradok, hamar megunom a napi mókuskereket és a folyamatos harcokat családon belül és kívül.

Ráadásul most épp buliznunk illene. De akárhova mentünk volna, ott mindenki lebetegedett, vagy meggondolta, vagy csak pihenne. Így most itthon maradtunk, kettesben. Tulajdonképpen és őszintén szólva nagyon örülök ennek!!! Csak nem hangzik igazán trendin.

Ti mit csináltatok szilveszterkor? Hát megsütöttem életem legjobb zabpelyhes kekszét (mindjárt azt is megírom), életem első adag baguette-jét. Amit meg a konyhán kívül csináltunk, az egy más típusú blog lenne.

Jah, és közben pörög az általam összeállított mozi, a következő filmekkel:
A szerelem hálójában
Két nő, egy recept
Egyszerűen bonyolult
Rio

Kávés gasztrobakker

2011-12-31T16:56:00.000+01:00

Én úgy szeretnék amolyan tökéletes blog lenni, mint a híresek (mindenki ismer jó párat). Aki idetéved, annak szeme-szája tátva maradna az ügyességem láttán. Aztán dehogy ez történik. Például kinéztem ezt az ÖTLETET karácsony előtt. Készültem rá hevesen.

Az első csokihajók azért süllyedtek el, mert túl sok volt a csoki. Billentek, mint a vitorlás a Pogány Madonnában, amikor a tőkesúlyba beletették a szobrot.

Ma újra nekiláttunk. Fogtam egy másik szilikonos formát. A 6-ból 2-t sikerült épen kiszedni. És ebből egy sem akart úszni a kávénkban. Szóval le a kalappal az előtt, akinek egy teljes készlet bögrében simán ment ez.

Az én kicsi kuktám

2011-12-29T19:41:00.001+01:00

Sid rengeteget segített nekem az aprósütik elkészítésében. 2 nappal ezelett jött-ment a lakásban, mint egy ketrecbe zárt oroszlán, míg egyszer csak megszólalt:

- Te hogy birod elviselni, hogy nincs visszajelzés az ajándék sütikről?!
- Engem nem zavar. Biztos megszokták már, hogy mindig van. Így kevesebben és ritkábban dícsérnek már érte.
- Hát én jövőre nem sütök, ha azonnal nem mondja el mindenki, hogy ízlik-e neki?!

Szóval mindenkit végigkérdeztünk. De én jövőre akkor is újítok valamit. Mint most a sütőtök lekvárral és a mustárral. Az tuti!

Házi mustár

2011-12-29T19:11:00.002+01:00

Kifli és levendula blogjába is menthetetlenül beleszerettem! Nála olvastam, hogy ők otthon maguk készítenek mustárt. Nagyon megtetszett az ötlet, így persze ki is próbáltuk hipp-hopp. Meg el is ajándékoztunk belőle, hipp-hopp.

Három dolgot kell feltétlen megemlítenem róla.
1. Nagyon könnyű elkészíteni.
2. Nagyon finom.
3. Csípős (ami csak azért meglepő, mert első kóstolásra frissiben egyáltalán nem tűnt annak).

A receptet itt megtaláljátok:

"Hozzávalók:
1/4 bögre víz
1/4 bögre egész, sárga mustármag
1/4 bögre méz
2-3 evőkanál almaecet
2 evőkanál őrölt mustármag (én kávédarálóban őröltem meg)
1 teáskanál só
1/8 teáskanál őrölt szegfűszeg
Elkészítés:
Egy kis lábasban forraljuk fel a vizet, tegyük bele a mustármagot, fedjük le, vegyük le a tűzről, és hagyjuk állni kb. egy óráig, míg fel nem szívta a mustármag az összes vizet.
Ezután tegyük a mustármagot turmixgépbe. Adjuk hozzá a mézet, az ecetet, az őrölt mustármagot, a sót és a szegfűszeget, majd turmixoljuk össze, teljesen krémszerűre.
Kanalazzuk ki a turmixgépből, tegyük üvegbe, és tálalás előtt legalább egy-két napig tároljuk a hűtőben.
Hűtőben kb. egy hónapig áll el."

Én nem szeretném, hogy véget érjen

2011-12-29T18:27:00.000+01:00

Tegnap a keresztgyerekeim előtt beiktattunk egy sétát Leányfalun. És ahogy autóztunk, néztem az utcát, az embereket és úgy éreztem, mintha az ott lévők zömének nem is lett volna karácsony. Persze ezt nem tudhatom, de olyan véget értnek tűnt minden. Úgy zajlott az élet, úgy hemzsegett minden, mint az év bármely más napján. Semmi békesség, semmi mosoly, semmi nyugalom. Semmi ünnepi.

Mi két napot a szűk családdal töltöttünk. Két napot kettesben. Egyet a keresztgyerkőcökkel. Egyet a legszűkebb baráti párral. És adódnak még terveink. Bennem nem zárult még le az ünnep. Sőt, ha becsukom a szemem, pontosan látom magam, mennyire fogok szenvedni majd hétfő reggel, amikor be kell mennem az irodába.

December 24. - Amire vártam

2011-12-24T11:36:00.001+01:00

Eljött végre... Bár idén nem lesz lánykérés. És nem jelentünk be utódot. De van egy félig kész új otthonunk. Egy családunk, aki remélhetőleg egyre összetartóbb. Tegnap este becsomagoltam az ajándékokat. Reggel készítettem egy "ünnepi" guacamolet. Most pedig ideje lezuhanyoznom és belevágnom a karácsonyozásba.

Áldott Békés és Szeretettel teli Karácsonyt kívánok Mindenkinek!

December 23. - A Karácsonyfa

2011-12-24T11:26:00.001+01:00

Irigylem a gyerekeket! Jó lenne, ha hozzánk is angyalok hoznák a fát. És megszólalna egy szép kis csengettyű. Én pedig bepárásodott szemmel állnék az ajtóban megilletődve...

De a valóság az, hogy tegnap 2 fát is fel kellett hajtanunk. Nagyon érdekes egyébként (az okára még nem jöttem rá), hogy én évek óta két fát díszítek. Sok ez, elveszi kicsit az ember örömét. Mert egyet tényleg nagy kedvvel lehet díszíteni. De sorozatban?!

Amikor még otthon éltem, akkor azért, mert mindig szereztem egy nagyon apró lucot, hogy a saját szobámban is fenyő illat legyen. Aztán az elmúlt 10 évben díszítettem egyet az albérletben, majd a sajátomban, és este anyunál, ahol összegyűlt a család.

Volt kedvenc fenyőm, egy gyökeres citrom illatú cukorsüveg. Egy bő félórás kitérőt tettem érte, bevittem magammal az irodába aznap, és csodájára jártak az emberek. Sokszor vettem ezüstöt is, mert szerintem annak a legszebb a formája, olyan kis tömöttre és szabályosra nő. Csak kevés az illata.

Idén itthon egy Douglas fenyőnk van. Ez a nem semmi! Szép mint egy ezüst, de olyan puhák a tűlevelei, hogy nyugodtan lehet őket simogatni. Az illata pedig épp olyan citrusos és finom, mint a cukorsüvegé. Ez az új kedvenc! És persze az új lakásba is jutott egy luc, amit délután majd közösen feldíszítünk, ha már együtt a család.

December 22. - Kókuszgolyó

2011-12-24T10:50:00.000+01:00

A kókuszgolyót mindig szerettem. 2 okból is, mert könnyű elkészíteni és mert finom. Egy dolgot viszont nagyon-nagyon nem szeretek benne, amikor meggyet tesznek a közepébe.

Az elmúlt 3 évben 3 félét készítettem!!!

1. HAGYOMÁNYOS: amikor az ember ledarálja a kekszet, tesz bele kakaóport, cukrot, rumot vagy aromát (ez nálam kizárt), kevés vajat, és meggylé helyett inkább sárgabarack lekvárt, hogy gyúrni lehessen. Aztán lehet kókuszban hempergetni.

2. Sült kókuszgolyó: ezt két éve készítettem. Akkor IP-nél és friss Kedvesénél aratta a legnagyobb sikert, így ők még repetát is kaptak belőle. Idézet következik, ezt írtam anno:

"A tészta nagyjából úgy áll össze, hogy 25dkg margarint, 10 dkg cukorral habosra kell keverni. Utána kap 10dkg lisztet és 25 dkg keményítőt. A tapintása vetekszik a kedvenc hókiflimmel. Persze a keményítő miatt nagyon-nagyon sima. Aztán golyókat kell formálni, aminek a közepébe kerül egy kis kókuszreszelék. Ezt így egy kicsit üresnek éreztem, úgyhogy a tésztába még gyúrtam reszelt citrom- és narancshéjat. A kókuszreszelék mellé pedig betettem 70%-os kakaóból készült csokidarabkákat. A golyókat 200 fokon 15 perc alatt meg lehet sütni. Aztán kavarni kell porcukorból és citromléből egy híg mázat, amiben a kisült golyókat megforgatva ráragad a kókuszreszelék."

3. Halovány és egyben legfinomabb kókuszgolyó:

20 dkg citromos babapiskótát összetörtem mozsárban
10 dkg kókuszreszelék felét ledaráltam, és összekevertem a babapiskótával
10 dkg fehér csokoládét felolvasztottam 1/2 dl tejjel
1 ek. házi baracklekvárt belekevertem és az egészet összegyúrtam
Végül a golyókat meghempergettem a maradék kókuszreszelékben.

December 21. - Frizura kérdés

2011-12-22T11:08:00.001+01:00

{Kicsit csalok a bejegyzéssel, mert először azt hittem, hogy ez nem vág a karácsonyi kérdéskörbe. De mára úgy döntöttem, hogy egy ünnepen a megjelenés is fontos. Így hát miért ne szerepelhetne néhány sütemény között egy kis hajlakk is?!}

Ez biztos, minden nőt érdekel vagy érint. Milyen legyen a fazonja, a hossza, a színe?! Miért egyenes vagy göndör?! Miért szőke vagy barna?!

Én alapvetően bírom a sajátomat. És az egész rövidtől a nagyon hosszúig már mindent kipróbáltam. Egyedül festeni és dauerolni nem hagytam soha. Kivéve az esküvőnket, amikor a konty miatt gyönyörűen passzoló csíkokat melírozott nekem a fodrász.

De tegnap... Elhatároztam, hogy az utolsó munkanapra levágatom ilyenre:

Sajnos a fodrász egy órával hamarabb megszökött, így elbuktam a lehetőséget. De akkor eszembe jutott, hogy mennyire megtetszett a lány hajviselete a Levelek Júliának című filmben.

Nagyjából hasonló... Ennek estem neki reggel. Hát túlzás lenne azt állítani, hogy teljes mértékben sikerült. De az összhatás azt hiszem elég jó lett. És arra sarkallt, hogy mégse vágassam le a hajam még.

December 20. - Pepperkakor vs. pepparkakor

2011-12-21T21:48:00.001+01:00

Ez a tavalyi év büszkesége, így feltétlen átmentem a régi blogomból. Idén sajnos erre már biztos nem futja az időmből. A receptet végig betartottam, és egy nagyon jó kis tészta lett belőle. Könnyű vele dolgozni, és az íze is igazán finom. Bátran ugorjon neki mindenki, aki egy jobb fajta mézeskalácshoz hasonló kekszre vágyik!

A hozzávalók:55 dkg liszt
30 dkg margarin
2 db tojás sárgája
10 dkg porcukor
10 dkg méz
1/2 ek. szegfűszeg és fahéj
1/2 kk. szerecsendió és gyömbér (én friss gyömbért tettem bele)
1 kk. sütőport írtak, de én szódabikarbónát használtam helyette
4 dkg kakaópor

Úgy 3 óra pihentetés (vagy még több) után, 180 fokon 5-6 perc alatt megsülnek. Ez volt a 2010-es évi meglepetésem az irodának.

Ezt muszáj elmesélnem

2011-12-21T09:45:00.002+01:00

Szóval megismertünk egy olasz szeminaristát. Olyan helyes, kis szívdöglesztő pasi. Mondtam is Sidnek, hogy ha ez a fiú ide születik, tutira nem menne papnak. Széthordanák a nők.

Jelen pillanatban viszont leginkább egy hatalmas szemű megszeppent kisfiúra emlékeztet, csak a szakálla túl dögös ehhez a képhez. Kalandos az élet. Ez az elhivatottság, azt hiszem. Nem a külsőségeken múlik.

December 19. - Mákos keksz áfonyával

2011-12-20T15:59:00.001+01:00

Már azt is megfigyeltem, hogy minden évben kell sütnöm valamit, ami kilóg a sorból. Idén ez a mákos keksz, mert hogy őszintén szólva azt hiszem nem is igazán szeretem a mákot. Vagyis csak nagy ritkán kívánom meg. Úgy évente egyszer-kétszer. (Kékleány ezt olvasná, most se értené. Ő van úgy a mákkal, mint Csilla a 14-ével. Szereti és kész.)

A hozzávaló kevés, és nem túl változatos: 20 dkg liszt; 10 dkg darált mák; 15 dkg vaj; 8 dkg cukor; 8 dkg aszalt áfonya minél apróbbra vágva; 1 citrom reszelt héja és a leve belefacsarva; és 1 db kis méretű tojás.

Azt olvastam, hogy hűtsem le, hengerítsem folpack között, aztán szeleteljem fel. De nekem ez valahogy egyenlőre nem megy. Maradtam a hagyományoknál, nyújtottam és szaggattam. Nagyjából 180 fokon 20 perc alatt sült ki. De a kekszeket mindig figyelem, nem kötöm az órához.

December 18. - Advent 4. vasárnapja

2011-12-20T10:28:00.002+01:00

Őszintén szólva napok óta azon gondolkozom, hogy miért csúszok ki mindig az időmből, akárhogy is igyekszem beosztani?! Cirka szeptemberben elkezdtem a karácsonyra készülni. Mégsem állnak jól a dolgaink.

Persze adott egy teljesen kézen fekvő magyarázat. Rengeteg időnket felemésztette az új lakás. De ennek ellenére elégedetlen vagyok. Például béna a koszorúnk, második nekifutásra is. Sőt, az első sokkal szebb volt. Na de majd jövőre!!!

Ugyanakkor azért merem feltenni a mi kis tökéletlen életünket, hátha ez mást viszont bátorít. Mert a neten ugyan rengeteg csuda gyönyörű dekorációt lehet találni. De fogadjunk, hogy ez egy átlag háziasszonynak nem igen jön össze?!

December 17. - Hókifli

2011-12-20T09:16:00.000+01:00

Minden évben karácsony előtt a hókiflivel kezdem a sütést. Nagyon szeretem gyúrni a tésztáját. Erre Édesemnél rögtön el is szégyeltem magam. Tényleg unalmas sütemény a hókifli?! Bár én a mézeskalács és a beigli ellen lázadok folyamatosan, így egy rossz szót sem szólhatok.

Ráadásul talán ahány ház, annyi szokás hókifli terén. Az enyém a legegyszerűbb a Földön. 25dkg rama (lehetne habosra vert zsír is), 40dkg sima liszt és egy kis doboz tejföl. Ennyi a varázslat. És nálam csak lekvár kerül bele, se mák, se dió (bár az idei maradék tésztába tettünk egy kis gesztenyét, ami tegnap valahogy el is kopott). Meg egy napot pihen a hűtőben.

Aztán így mutat:

December 16. - Mogyoróvajas keksz

2011-12-19T22:43:00.000+01:00

Éjszakai műszakban elindult a sütigyár is végre. Ez épp ahogy a cím is mutatja egy mogyoróvajas keksz. Ajándékba kaptunk egy üveggel, de őszintén szólva nem igazán fogy. Azt hiszem, hogy a mogyoróvajra születni kell.

A lényeg, hogy hozzávalókat egy tálba mértem, aztán szépen gombóccá gyúrtam. Nem tudom, hogy mennyire szükséges kidolgozni. Én akkor szeretem a tésztákat, amikor már elválnak a kezemtől.

Szóval 16 dkg mogyoróvaj; 12,5 dkg vaj; 18 dkg (barna) cukor; 15 dkg liszt; 6 dkg zabpehely (én egy vegyes kalcitmixet használtam); 1 tk. szódabikarbóna; 1 tk. vaníliakivonat; és a végén az étcsoki.

Szerintem 1 tk. szódabikarbóna kissé sok (átérződik a keksz ízén). Viszont nem bánom, hogy nem csak zabpelyhet kevertem a tésztába. A csokoládét sem tettem a tésztába, hanem a korongok tetejébe nyomkodtam. Amúgy ez nem az a szaggatós fajta keksz, ahhoz túl lágy a tészta. A szokásos ajánlás szerint egy kisebb diónyi halmot vettem a tenyerembe, ellapítottam, villával kissé még rásegítettem, rákerült a csoki, és ment a sütőbe. Azt ígérték, hogy 15 perc elég lesz neki. De az én sütőmben jóval több kellett neki. Jah, és persze sajnálom, hogy nem szórtam tele fűszerekkel, mert szerintem sok mindent elviselne.

December 15. - Az eljegyzés

2011-12-15T13:35:00.000+01:00

Két évvel ezelőtt ezen a napon ezt írtam az akkori blogomban: 091215 eljegyeztek.

Különös, hogy azóta eltelt 730 nap. Aztán újabb 5 hónappal később, özönvízszerű égszakadásban egybe is keltünk. Ez is egy ünnep nálunk.

Egyetlen álmom várat még magára. Szeretnék kismamás fotókat a fátylammal, amit a második lépésnél lehúzott a hajamról a legizgulósabb kis koszorúslányom.

December 14. - A MUMUS

2011-12-14T13:06:00.000+01:00

Nekem minden 14-e mumus. Ez az én babonám. Valaki mégis szebbé szeretné tenni a napom. Így egy szaladós tűzriadó mellett, kaptam 3 újabb dekorációra használható meglepit a Bátyámtól. Sidtől sok szeretetet. És egy barátomtól egy rendkívüli adventi naptárat (sosincs késő):

http://szeretlek24.com/

December 13. - Fűszeres sütőtök lekvár

2011-12-14T09:37:00.000+01:00

Bár Luca napon főztem, bátran merem állítani, hogy egy széknél sokkal gyorsabban elkészül, és ízletes eredményt hoz!!!

Sokféle recept kering a neten, ez is egy lesz a sok közül. De a legfinomabb lekvár, amit egész eddigi életemben valaha kóstoltam. Először is megsütöttem a tököt. Aztán épp 1 kg-nyit lábosba tettem. Belefacsartam egy citrom levét. Beleszórtam egy kávéskanál fahéjat, szegfűszeget, kardamomot (fűszeres, akinek van bátorsága, próbálja ki). Nyárról maradt egy fél kg-nyi cukros dzsem fixem. A nevét sem tudom biztosan, mert nem láttam értelmét használni. De most beleszórtam a felét (25dkg-t). Hozzáöntöttem 1 dl vizet, és merülőmixerrel selymesre turmixoltam. Krémes lett, mint egy bébi étel. Aztán pár perc forralás folyamatos kevergetéssel elég is volt neki.

3 átlagos méretű lekváros üvegre elegendő mennyiség lett. Így én még egyszer neki kell, hogy álljak. Abba kipróbálom a narancsot, és esetleg a gyömbért is. Ma viszont s.o.s. ajándékba viszem. Így s.o.s. telefonos fotó készült csak, ami ilyenre sikerült:

Jaj, és persze mindenképpen dunsztolni kell.

December 12. - Kopogtató

2011-12-13T11:31:00.000+01:00

Évekig természetes volt számomra, hogy a bejárati ajtóra is koszorút függesztek dísznek. De sokszor problémát okozott a rögzítése, vagy egyszerűen nem sikerült elérnem azt a hatást, amit szerettem volna.

Tavaly karácsonykor szakítottam a megszokásokkal, gondoltam egy merészet, és egy rénszarvas sort fűztem végig az ajtó teljes magasságában. A monotonitását helyenként megtörtem egy-egy terménygömbbel, és a maradék közökbe apró fenyőágakat fűztem.

Egyenlőre idén is a rénszarvasok már felkerültek. De ezt szeretném horgolt díszekkel gazdagítani, amik már ugyan elkészültek. Csak fel kell őket fűzni.

December 11. - Zene

2011-12-12T11:30:00.001+01:00

Amikor az esküvőnkre készültünk, akkor hajszál híjján egy cha-cha-cha lett a nyitótáncunk. Bár a végén úgy alakult, hogy egy jó kis bécsi keringőt lejtettünk, aminek a végefelé a bónusz egy emelés volt. A násznép meg visszatapsolta, szóval volt replay is.

Ez volt a kitérő. Azóta szeretem Michael Bublét, és szerelmes vagyok a karácsonyi lemezébe is. Szóval emiatt:

December 10. - Kacatok

2011-12-11T18:06:00.001+01:00

Minden ünnep közül a karácsony a legdurvább kacatgyűjtés szempontjából. Szinte bármire ránézek üveges tekintettel tudok felsóhajtani, hogy ez jó lesz a koszorúra, ez a kopogtatóra, ez a tükörre, ez ajándékcsomagolásra. Ha meg konkrétan semmire, akkor biztos éppen nem vagyok elég kreatív hangulatomban, hogy meglássam a benne rejlő csodát. Így gyorsan megtartom, hátha majd később...

Eleinte terítőt gyűjtöttem, de abból hamar elegem lett, a keresztszemes hímzések meg lassan haladtak. Utána szalvétát, de a legszebbet vagy legviccesebbet sosincs szívem kitenni a vendégek elé. Gyertyám nyilván 3 dobozzal van (úgy cipős doboz méretben értendő), ehhez megfelelően mindenféle hangulatú gyertyatartóm (mert sose lehet tudni). Van karácsonyos edényfogóm (ajándékba kaptam), karácsonyos törlőruhám (ajándék).

A karácsonyos aromalámpák, mindenféle puttók szerencsére elég hamar elfüstölnek (köszi Kína). A Reszkessetek betörők hatására havazógömböket akartam gyűjteni. Nem mesélem el miket kaptam. De már csak Sidét tartottam meg. Ezt is csak azért, mert über giccs, én ilyet még nem láttam másnál!!! A gömbben a Szent Család a jászolban, körülöttük havazik. Kint meg a pásztorok a sziklán. :o))))

Na és akkor a dekoráció. Díszem szerencsére nincs sok, mert eddig még egyetlen otthonomban sem fért el nagy fa. De ezen kívül minden bisz-basz lóf@szból van úgy 3 költözős doboznyi. Ma életemben először sikerült kidobnom két koszorúalapot. És muszáj újra gyártanom az adventi koszorút, mert úgy kiszáradt, hogy nálam elérte a nem bírom tovább nézni állapotot.

Van egy csomó tobozom, háromféle méretbe szelektálva. Rafiám két színben. Mini aranyszínű csengettyűk. Piros-fehér gömb csengettyűk. Harangok. Szárított virágok, szárított csipkebogyó, szárított narancskarika, ánizs, aranyszínűre fújt dióhéj. És egy bő cipős doboznyi szalag, organzák többféle színben és szélességben, ugyanez szaténban, és néhány hagyományos. Az ajándékzacsik egy zacskó összerendezve, a csomagolópapírok rajzhengerbe feltekerve.

És akkor még ott van a sütéskészítés. Van néhány díszdobozom (pedig egyet már lenyúltak), nagyjából 5 fajta cukorka izé díszítésre, scrapcooking papírok, kiszúró formák, ételszínezék kis mennyiségben. Még szerencse, hogy az aromákat utálom.

Na most ha ezek után őszintén magamba nézek a következőket kell kijelentenem:
1. Imádom a karácsonyt.
2. Bolond vagyok.
3. Ebből kellene élnem.
4. Ha kiárulnám a cuccokat januárban nem kellene munkába mennem.
5. Csodálom, hogy Sid feleségül vett. De ezen 19 hónapja mindig őszintén meghatódom.

December 09. - Édesség

2011-12-09T13:49:00.001+01:00

Mi pénteken böjtölünk (nem lesz ez egy hittérítős blog). Nem dicsekvésből mondom, elhatározás volt, aztán megszokás lett. Jól esik. Viszont kicsit hűtlen lettem a mai naphoz, mert megszámoltam, hogy az elmúlt két adventben 12 féle édességet sütöttem, és főztem mellé egy házi cappuccino likőrt. Na szóval addig-addig ábrándoztam, míg betoltam egy lekváros fánkot. :o)

December 08. - Karácsonyi mancsok

2011-12-08T12:59:00.001+01:00

Nem tudom hogy akadtam rá az első lábfejre, amin hóemberesre festették a körmöket. Igazán megfogott, pedig nem vagyok egy amolyan nőcis nőci. Nekem sajnos nem természetes sem a sminkelés, sem a lakkozás. De nagyon dolgozom az ügyön, komolyan. Itt most lentebb minden, ami karácsony és szarulemez egyben.

Szerintem ez jóval eredetibb, mint a mikulás sapka, amit a fél város visel ilyenkor. :o)

December 07. - Utó Mikulás

2011-12-07T14:25:00.001+01:00

Ez az epres ötlet évek óta nagy kedvencem. Ráadásul egy újabb bizonyíték arra, hogy nem feltétlen kell a gyerekeket megőrjíteni a kakaós bevonómasszákkal. Bár az import eper valószínűleg kevésbé ízletes, mint a tavaszi frissen termett. Viszont nem hiszem, hogy drágább lenne egy jobb féle csokinál. És az elkészítése sem ördöngősség.

December 06. - Mikulás

2011-12-06T14:39:00.001+01:00

Először is lett egy állandó olvasóm! Nem tudom, hogy ilyenkor azon kívül, hogy nagyon köszönöm és örülök neki, kell-e bármit tennem?!

Másodszor anyukám időszűke híján az irodába küldte a Mikulást, és hála az én okos anyukámnak olyan dolgot hozott a piros sapkás, amiben titkon reménykedtem!!! Tusfürdőt és amerikai mogyorót. Ellenzem az édességeket. Nálunk okos Mikulás jön, már az anyósom is meggyőztem sok év kitartó munkájával, és a mogyoró mellé banánt, aszalt gyümölcsöt meg narancsot tett.

Kaptunk ám csokikat is, de azt szétosztottam az irodában, mert elkeserítő ünnepmentes hangulat uralkodik itt. Persze nyilván nem véletlen, hiszen idén csak a fél céget rúgták ki, vagy tanácsolták el innen.

A maradék csoki fitt ball labdák kíséretében megy mind az 5 keresztgyerekemhez, csak jusson még erre is időnk.

Egyébként otthon a bőséges adventi naptár miatt feleslegesnek találom Sid további hízlalását (amúgy tök vékony). De van egy nagyon szokatlan félig csizmánk, félig mikunk, félig télapónk. Majd jól lefotózom hogy mutat.

December 05. - Mikulás átverés

2011-12-06T09:23:00.001+01:00

Napok óta minden fórumon konstans beszédtéma, hogy korrekt-e a gyerekek átbaszása ezzel a mikulás dologgal?! Nem vagyok gyakorló szülő, de nem szeretem a hazugságokat.

Az én anyám anno úgy oldotta meg, hogy kipucoltatta a csizmám, és azt mondta, hogy ha rendesen alszom (nyilván fél éjszaka kukkoltam a takaró alól), akkor lehet, hogy reggel lesz benne meglepi. Nem misztifikáltuk túl, nem agonizáltunk a hiányzó kéményen, nem tettünk tejet és kekszet egy vendégnek, aki sose teszi majd be a lábát a mi apró méretű lakásunkba.

Szerintem egyetlen gyerekeknek sem a hazugságtól jó ez, hanem a törődéstől. Hogy van néhány nap az évben, amikor semmit sem kell tennie, mégis terem ajándék.

A keresztgyerekeimnél annyival egészült ki, hogy ők ismerik az eredeti történetet. És mivel a szüleik szeretik őket, ezért minden évben újra élesztik a régi mesét. Átverés nélkül. Szeretetből. Értitek. Az egész csak az önzetlen törődés miatt olyan jó. Az én világképemben.